Csepeli hófehér keringő

A röptetés

A csepeli hófehér keringő Magyarország egyik magasröptű fajtája. Magasba emelkedve képes az emberi szem számára láthatatlan magasságban, tűnőben röpülni. A Magyarországon érvényben lévő röpverseny szabályzatok szerint az I. csoport „B” osztályba tartozik. Röpkövetelménye: 30 perc szabad szemmel nem látható tűnőszállás és legkevesebb 3 óra hosszidő. A 2006-os évben egy nagyon szép eredmény született. Tóth László az öreg galambok versenyén 6 óra 40 perc hosszidővel, 1 óra 30 perc tűnőmagassággal 48 perc röpmagassággal 2232 pontot ért el. 

A galambok szépen mutatnak a levegőben. A kék égbolton szinte mindig megcsillannak, talán ezért kevesebb a tűnőszállásban eltöltött idő, persze az sokat számít milyen háttérben kell röpülniük. Volt rá példa, hogy néha budapesti magasröptű galambokkal álltak össze. Szabad szemmel nem lehetett mást látni, csak annyit, hogy a csapat furcsán, lazán, szétszóródva röpül. Miután távcsővel megnéztem őket, akkor láttam, hogy a két falka összeállt és együtt szálltak. Abban a magasságban a budapestiek sötét koszorújuk és sötéten szegett gólyázott evezőik miatt már nem voltak láthatók az egyszínű fehér galambok mellett.

A szoktatás során a fiatalok már az első kieresztéskor jól tájékozódnak. A tetők felett lassan elrepülve nézelődnek és amikor felismerik a területet szárnyaikkal tapsolva lassítanak és a környező tetőkön állnak le, ahonnan már könnyedén hazatalálnak. Egyszer egy barátom eljött hozzám. A fiókok még csak a tetőre kirakott ketrecbe jártak ki. Kiengedtük őket úgy, hogy csak lenyitottuk a ketrec ajtaját. Miután kijöttek a tetőre néhány perc múlva minden fiók felröpült. Már nem emlékszem pontos számokra, de még ezzel a „módszerrel” is kevés fiatal veszett el, pedig még nem is jártak kint szabadon a tetőn. A hazatérő galambok két hét alatt megszokják a környéket és gyorsan falkába rendeződnek. A színük miatt nehéz kiszelektálni a falkába nehezen beilleszkedő egyedeket, mert a levegőben mind egyformák. A gyanús galamboknál segíthet, ha alkoholos filccel, vagy valamilyen festékkel megjelölünk néhány kormánytollat, vagy evezőtollat.

 A télire lecsukott röpcsapat tavasszal kiengedve néhány alkalom után már összeáll és együtt röpül.

Én nagyon szerettem a galambokban a megbízhatóságukat, stabilitásukat. Átlagosan 4-5 óra hosszidőt szálltak és jól ültek meg. A ragadozó madár elől lefelé, cikázó csepelieket csak a rutinosabb ragadozók tudják elkapni. Ilyenkor a nagy magasságban szétrebbenő galambokból alig-alig veszik el. Hasonló a helyzet az elmagaslott röpfalkával is. Másnap a galambok nagy része hazatér, de néha olyan távolságokra sodródnak el egy felhővel, vagy egy melegebb légáramlattal, hogy nem találnak vissza. Több helyről kaptam telefont, más városokból, ahol beült egyedeket találtak teljesen lerobbant állapotban. Talán már hazafelé tartottak, csak elfogyott az erejük. Hiába mentem el értük már nem tudtam megmenteni őket. Többször előfordult olyan eset, hogy elveszése után hetek múlva jelentkezett egy fehér galambom jó kondícióban, jóllakottan. Valószínűleg valahol befogták és miután kiengedték hazajött.

A galambok a takarmányozással jól irányíthatók és a röpstílusuk is csak kis mértékben változik a különböző keverékektől. A középmagasságban nyugodtan közepes köröket szálló röpcsapat a röpmagasságban és tűnőmagasságban is hasonló stílusban száll. Kedvező időjárás mellett a felszálló meleg légáramlatokat, termikeket jól kihasználják. Ilyenkor jól láthatóan szárnyaikat alig mozgatva röpülnek, szinte úsznak a levegőben a leírt körök nagyobbak lesznek és inkább közepes vonalazással jellemezhetők. A röpmagasságot a galambok körülbelül 25-30 perc alatt érik el. A legtöbb időt jellemzően középmagasan szállják ez talán összefüggésben van azzal, hogy a csapatból kiváló és különszálló egyedeket követik, ha ezek lejjebb szállnak akkor leereszkednek hozzájuk. Ha sikerül kiválogatni ezeket a csapatban többnyire alul vagy mögöttük szálló egyedeket sokat javul az egész falka röpmodora és több magasságot is szállnak. Tapasztalataim szerint ezek a galambok többségében a nagyobb testű, nehézkesebb példányok közül kerülnek ki.

A röpverseny szabályzat lehetővé teszi, hogy a 24-es létszámon belül 2 db bármilyen fajtájú jelzőgalamb szerepeljen. A magasröptű fajták közül a budapesti magasröptű keringő röpstílusa hasonlít a legjobban ehhez a fajtáéhoz. Néhány kiemelkedő példány jól mutat a fehér galambok között és alkalmazkodik a csepeli hófehérek röpstílusához is. A magasságot szerető budapesti magasröptű galambok kis létszámban hasznos tagjai a csepeli hófehér falkának. Háromnál több példányt nem érdemes a csapatba rakni, mert 4-5 darab már képes a csapatból kiválva külön, vagy megüléskor a magasba emelkedve továbbszállni. Egy röpcsapat akkor igazán szép, ha együtt emelkedik a magasba és együtt is ül meg. Ezt az egységet nem nagyon érdemes más fajtájú galambok nagy létszámával megbontani.

A tájékozódó képesség fejlesztésére ennél a fajtánál nincs szükség. A galambok a röptetési helyüktől 5-10 kilométerről visszatalálnak, ha egyszerre eresztjük ki őket a magasba emelkedve együtt keresik meg a lakhelyük felé vezető utat. Régen voltak olyan röpcsapatok amelyeket gazdáik 15- 20 kilométerre is elvittek. Ma ezt a távolságot már indokolatlanul nagynak tartom. Harminc, negyven év alatt sokminden megváltozott környezetünkben. A föld légkörét rádióhullámok szövik át, nagyobbak lettek városaink, ezeket a magasba emelkedő galambok távolabbról meglátják és ha rossz irányt választanak már nehezen hagyják el a településeket. Főleg nyáron látni néha falkákat, amelyek délután érkeznek valahonnan és egészen sötétedésig röpülnek a városunk légterében jellemzően hosszú egyenes vonalakban. Miután fáradni kezdenek, lentebb ereszkednek és már nem lesznek képesek arra, hogy más várost keressenek. Estefelé szétszóródnak és csak a legjobb galambok tudnak másnap hazamenni. Elődeink talán azért vitték messzire galambjaikat, hogy a távolról feleresztett csapatok a szegényes takarmányozási viszonyok mellett is felszokjanak a nagyobb magasságokba.

Sajnos a versenyeken kevés a nevezési létszám, pedig sok helyen tartanak ilyen galambokat. Inkább csak saját maguknak röptetnek és hétvégénként végignéznek egy-egy szállást. A csepeli hófehér röpcsapat sok örömet szerez gazdájának, fehér csillogása nem hasonlítható más röpgalambokéhoz.

Németh László

Kiskunfélegyháza